A múltkor még volt segítségem, ma egyedül kell lapátolnom...

... rajzolni kellene, de most a kezem is fáradt. Pedig egy szép(nek tervezett) portré itt lapul a szekrény mellé állítva, de nem bírom rávenni magam, hogy befejezzem. El kéne mennem dr. Bandihoz az airbrushért, azzal pikkpakk megcsinálhatnám.

Ilyenkor kell aludni? :-)

Most már nem titok, megvett minket a Sanoma, legalábbis nagyjából ez történt, március elején költözünk a Sanoma székházba, Budára, élmény lesz bejárni. Motor, bicikli kilőve, autós tolongás vagy héves nyomorgás marad.

Ha a jó oldalát nézem... jó lesz. :-)

Addig pedig dolgos hétköznapok nappal, dolgosan tanulós esték és éjszakák, a család jelentősebbik része majd csak kedden vagy szerdán kerül elő, pár napig egyedül...

Miközben egy csendes világban nekem kéne pörögnöm, egyelőre még fordítva zajlik: recsegve, ropogva alakul a környezetem, én pedig csendben üldögélek a közepén.

Épp nincs itthon a család java része, pontosabban a Java része maradt itthon, és próbál SCJDzni, a többiek az egyik nagyszülőknél, a másik nagyszülő pedig mindjárt hoz nekem ebédet, mert ilyen jó fej. :-)

Energia-, tudás-, térdeplőszék-, idő-, és józene-hiányban szenvedek, és nem tudom, milyen sorrendben kellene kezdenem ezek kielégítését...

... kis bakival :-D



A gyereknek viszont nagyon tetszett, levettük róla, de kérte vissza a zoknit :-)

Pont kettő esztendővel ezelőtt költöztünk be a lakba, melyben jelenleg is élünk.

Akkor még festéxag uralt mindent, fehér falak, sár a kapu előtt, a gyep helyén a kertben csak sárga homoktenger. Mátét ez még nem nagyon zavarta, mert akkor még Éva pocakjában lakott. Nem volt net, nem volt TV, nem volt páraelszívó, és nem csak kerti csapunk nem volt még, de a konyhában sem volt felszerelve a csap :-). A nappaliban nem voltak még meg a spotok, csak a madzagok lógtak ki a csupasz, fehér falakból. Hiányos volt a konyhabútor, nem volt sem redőny, sem függöny az ablakokon, igaz, nem is hiányoztak, a mi telkünktől északra csak csupasz homokdombok és sötétség honolt.

Eltelt két év, én pedig az előbb leballagtam a kaputelefonhoz, megfordítottam a rosszul bekötött vezetékeit, így már világít kint a névtábla, amire csak most került ki a név.

A kis fénylő karácsonyi füzéreket hiányolom még, talán majd jövőre...

Jó itt lakni.

JSR166y-ról pár szó itt, ha valakit érdekel. Ami érdekes, hogy az én kis mini-frameworköm, ami egyébként élesben is fut elég régóta (lassan egy éve talán?) 7/24, és szerintem meglepően jól is teljesít, az nagyjából tudja azokat, ami állítólag a FJ keretrendszerben nincs benne. Ez nem azt jelenti persze, hogy mennyire hűdenagyonjó vagyok, hanem azt, hogy hűdenagyonjó lehetnék, ha egy kicsit foglalkoznék vele...

Tudom, hogy már ezerszer írtam, de mindig eszembe jut ilyenkor:

"Writing multithreaded code is like juggling chainsaws; amazing when it works and truly sucky when it doesn't." - mennyire igaz! :-)

Az gáz, ha nekem ez a hobbim? :-D Biztos nagyon sok érdekes területe van pedig a szoftverfejlesztésnek, de nekem ez a kedvencem.

Ami érdekes, én az új concurrency-dolgokkal a Goetz-féle Java Concurrency in Practice könyvben találkoztam először, és nekem is olyasmi volt a véleményem róla, mint ami a JSR166y Java7-be emelésével kapcsolatban a concurrency-interest listán is felmerült ("What the hell are these guys doing? Specialized primitive implementations? You've got to be joking. It's not 1997, you know."), de én még tapasztalatlan vagyok, és nem látok tisztán. Kíváncsi vagyok nagyon, merre megy ez az egész, az biztos, hogy a beemelése nem volt egyszerű és vitamentes :-)

Érdekes, nagyon érdekes.

Ismét eltelt egy hónap, én pedig nem blogzottam egy kicsit sem, amit többen is sérelmeztetek. Ez egy ilyen időszak, a nemblogzásé, a visszahúzódásé, komoly dolgokról most nem tudok és nem is akarok írni.

Kis forgácsok mentek a twitterre, de egy picit igyekszem ide is visszaszokni, mégpedig azért, mert technikai dolgokról mindig tudok nyafogni :-), a csemetéről meg lelkendezni, szóval megpróbálok nem teljesen eltűnni. Kicsit erőt gyűjtök a január-februárhoz, ha a dolgaim úgy sikerülnek, ahogy most tervezem, akkor nehéz, de izgalmas, termékeny időszak lesz. Aztán persze majd meglátjuk...

Ez a hétvége a Miqlásról szólt (nekünk, Mátét teljesen hidegen hagyta az összes, akivel dolga volt hétvégén), amikor pedig aludt a csemete, akkor Éva valami elképesztő energiával tanult, nem is értem, hogy bírja, én pedig a saját kis dolgaimat reszelgettem.

Úgy alakult, hogy ismét szükségem lenne a nagyobbik monitoromra, de egész egyszerűen nem lehet működésre bírni, és nem tudom elképzelni, miért. Eddig azt gondoltam, hogy az az oka, hogy az Intel fejlesztgetett valamit a driverén, ami úgy becsületesen eltört. Nemrég még azt hittem, a 945-ös drivere DRI-vel nem tud 2048x2048-nál nagyobb screent kezelni. Ez mondjuk igaz, de egyrészt kikapcsolt DRI-vel 4096x4096-ot kellene tudnia, másrészt én már KMS-t használok DRI2-vel és UXA-val, elvileg annak sem határ a 2048x2048, harmadrészt pedig nekem az is jó lenne, ha a nagyobbik a kisebbik fölött lenne, de úgy sem megy, illetve azzal is ellennék, ha a külső, nagyobbik display lenne az egyetlen, az LVDS-t pedig nem használnám, de úgy sem működik. Mivel egy 9.04 Ubit, vagy egy 2.1 Moblin-t bootolva sem jó (pedig azt gondoltam, az Intel cucca legalább a saját OS-ével működik), azt hittem, valami megmakkant. Ugyanakkor másik gépen a nagy display jó, illetve egy nagyon beteg configgal sikerült belőnöm az Archot is úgy, hogy LVDS off, VGA on, és akkor majdnem jó volt natív felbontásán is a nagy, viszont nem volt látható kurzor, úgy pedig nem volt igazán használható az egész.

Mivel a Moblin bugtrackerében 2009. 12. 03-án kelt egy ezzel kapcsolatos bejegyzés, miszerint ezt meg kellene nézniük közelebbről, a freedesktop.org-on pedig egy hasonló 2009. 12. 04-én, (holott legalább egy hónapja rossz), arra a megállapításra jutottam, hogy most teljesen feleslegesen kísérletezgetek a szanaszétkonfiggal, nem valószínű, hogy menni fog, úgyhogy egyelőre feladtam, pedig most ez nekem eléggé fáj.

Időközben a printszerverre egy 9.04 desktop Jenna Jameson ubi került kényszerből (abban még 1.3.x CUPS van, Archban már 1.4.2, amivel nem lehet Samsung laser nyomtatóra nyomtatni egynél többször), és azt kell mondjam, elég nyomorék kis disztró, nem fogja leváltani a desktop rendszereimet, az teljesen biztos. Mivel most egyszerre több dolog is eltört az Arch-ban, komolyan fontolgattam valami lassabb disztróra váltást a production gépeken, de nem nagyon van ötletem, mire válthatnék. Viszont azt elhatároztam, hogy ha véletlenül lesz egy olyan pillanat, amikor véletlenül minden működik, amire szükségem van, akkor arról azonnal snapshot, és vagy ott maradok, amíg csak bírok, vagy nem, de akkor bármikor vissza kell tudnom állni rá.

Ilyesmik. :-)

Csütörtök reggel, hömpölyögnek az autók, vezetőik munkába igyekeznek.

Baross utca, kukásautó, egyes autó, kettes autó, én.

Kukásautó megáll kukázni. Egyes autó index ki, előz. Szemből jönnek, kicsit necces, de belefér. Kettes autó index ki, előz. Nagyjából egyszerre ér a szemből jövővel a kukásautó elejéhez. Ezt úgy csinálják, hogy kukásautó a saját sávjában, kettes autó a szembejövő forgalom sávjában, harmadik autó pedig nagy csattanás után, imbolyogva a járdán, a frontális karambolt épp elkerülve, lezúzott első kerekekkek, felfüggesztéssel, ki tudja, mivel.

Most épp nem volt ott csemetéjét babakocsiban tologató anyuka, de mondjuk, hogy lehetett volna.

Autózunk. Csendélet, Hangöri, Budapest.

Azon morfondíroztam, hogy az SCJD feladatban szabad-e high level concurrency eszközöket (ScheduledExecutorService, ThreadPoolExecutor, stb) használnom, ha eddig nem használtam őket? Multithreadingben szerencsére otthonosan mozgok, de csak a low level dolgait használtam eddig a javanak, bár van éles környezetben dolgozó rendszerem, ami több gépen fut, gépenként több processzoron, egészen jó teljesítménnyel és most már üzembiztosan működik.

1. Most vagy az van, hogy használom azt, amit ismerek, és nem állok neki bizonytalan hátterű anyaggal dolgozni, mert nem biztonságos, ha olyanokból építkezem, aminek a működését és a mellékhatásait nem ismerem 150%-osan, viszont akkor meg is kell indokolni, hogy miért azt és úgy, és nem biztos, hogy jól veszi ki magát, ha azt mondom, hogy hát azért használtam ezt, mert ezt ismerem... :-) Ráadásul akkor leragadok az java 1.2 szintjén, ami már 9 éve is öreg volt. :-)

2. Csinálhatom azt, hogy feltételezem, hogy bakfitty az egész, gyorsan átolvasom, rájövök, hogy ez ugyanaz, amit én is developáltam magamnak, mielőtt rájöttem, hogy az új javakban már van ilyen, csak az enyém persze sokkal kifinomultabb ;-), és akkor modern, up to date dolgot használok, és a tudásom is naprakész, aztán vagy belefutok olyan kérdésbe az esszében, amit nem tudok, vagy nem futok.

3. A harmadik lehetőség pedig az, hogy félreteszem a vizsgát, és megtanulom rendesen a concurrency eszköztárat, meg befejezem a Brian Goetz-féle Java Concurrency In Practice c. könyvet, ami hatalmas porcicákat kavart, amnikor most felemeltem az éjjeliszekrényemről, hogy megnézzem, ö-vel, vagy oe-vel írja a nevét a szerző, ebben az esetben friss lesz a tudásom, alapos, és mély is, nem kell félnem semmi kérdéstől, és terepen is biztonságosabban mozgok majd, viszont akkor ismét csak tologatom a vizsgát.

Nehéz ez...

Mondjuk lehet, hogy amíg ezt leírtam, addig át is olvashattam volna, mi ez az egész concurrency tools dolog :-D

De ami a legjobban fáj, hogy ma ZZ Top koncert van/volt Pesten, és csak hazafelé, az autóban hallottam, hogy jegyek kaphatók a... :-( Brüü, pedig arra nagyon elmentem volna :-(

Megint csak 1600km-re az irodától, a patak túloldalán tudtam parkolni.

Először elkeserített a gondolat, hogy szakadó esőben, 5 fokban kell odáig lesétálnom, nyáron nem tűnik nagynak a távolság, de most egy kicsit igen.

Aztán eszembe jutott, hogy a séta jót tesz, a hideg víz meg erősíti a testet és a lelket, viszont a jeges, csontig hatoló északi szél jótékony élettani hatásai közül most egy sem jut az eszembe, pedig biztos van neki, talán a Kati által említett libabőrizom-erősítő hatásán kívül is.

Brüü.

Viszont az én áldott jó lélek édesanyám, aki mellesleg simán tájékozódózseni, tőle örökölhettem én is, nálam aludt tegnap. Reggel mondtam, mikor indult hazafelé, én meg munkába, hogy m2, m0, m3, Miskolc, el se lehet téveszteni. Fél óra múlva hív, hogy a Vácin araszol befelé, mit csináljon? :-)

Soha nem fogom megtudni, hol tévedett 180 fokot és 40 km-t :-D

Update: begyűjtöttem a városban, elvezettem egy nyílegyenes, M3ba csatlakozó útig (Szerencs utca), majd mentem dolgozni. Még az autóban ültem, amikor hívott, hogy na, az M3-on megy, rendben van.

Este tudtam meg, hogy akkor fogott gyanút, mikor maga előtt meglátta a budai hegyeket. Valahol a Nagy Lajoson fordult meg... :-) Később hívtam, azt mondta, rendben hazaért, de én mintha olasz beszédet hallottam volna a háttérben... :-)

HUP-os álláshirdetésben (IT expertet keresnek):

...
Feladatok:
- Új operációs rendszerek tervezése és bevezetése
...
- Új operációs rendszerek készítése, tesztelése
...

:-) Mondjuk aki egy kicsit is ért hozzá, az pár naponta ír egyet... ;-)

Ha már minden egyebet megpróbáltál, és mégsem tudsz a linuxos printszerveren csüngő Samsung ML1630 nyomtatódra IPP-vel CUPS-on keresztül a helyi hálón csüngő , szintén linuxos gépekről nyomtatni, akkor kérd meg a printszerver CUPS-át, hogy localhost:631 helyett az IP:631-en hallgatózzon...

Argh :-)

Köszi, Zsolti :-)

Hétvégi fejlemény: lila akác in da house, most már mindenféle akácunk van. Csak este el kell még ültetnem, egyelőre a gyepen hevernek szegények. Állítólag mindent kibírnak, meglátjuk, ez beletartozik-e a mindenbe. :-) Még pár buxus kellene a kocsibeálló két oldalára, és az utcai rész kb kész is...

A Sun-os ára 200 + 200 USD. Nálunk vásárolva 162500 Ft, nem tudom, hogy számolják át, vagy miből jön össze, de marha jó lenne, ha a hátralevő 3 vizsgára a vouchereket meg tudnám vásárolni a magyar Sun (Sün!) megkerülésével.

Már csak fel kéne készülni, fájdalmasan érintene, ha ennyi pénzért azt mondanák, hogy szerintük ez most kevés, próbálkozzak még egyszer... Még egy húzós hét jön, aztán két hétig szalma leszek, ennek egy részét szabadságon, tanulással töltöm, szóval van 8 félnapom és 4 egész, ha ezalatt nem tudok felkészülni az SCJD-re, akkor béna vagyok. Ja, a felkészülés alatt azt értem, hogy meg is csinálom és vissza is küldöm a vizsgafeladatot, mondjuk a visszaküldést lehet, hogy nem kapkodom el, jó volna találni valakit, aki ért hozzá, és átfutná, hogy nincs-e benne valami nagy marhaság. (Nem lesz, de sose lehet tudni...)

Ha második anyanyelved a java és épp J2SE6 akcentussal beszéled, valamint átnéznéd a programot beküldés előtt, akkor lécci vedd fel velem a kapcsolat! :-) Mondjuk még mérlegelem, hogy átnézetem-e, bár ez nem csalás, bennem kicsit csökkenti a megoldás értékét. Viszont elég drága ahhoz, hogy ne kísérletezgessek vele...

Azért egy fogszabályzó szerkezet viselésének vannak olyan aspektusai, amibe az ember előtte nem is gondol bele... :-) Amellett, hogy egy dolog tudni, hogy fájni fog, más érezni, hogy fáj, illetve arra számítasz, hogy furcsa lesz, de arra nem, hogy olyan érzés, mintha egy traktor lenne a szádban, boronával, és bálagyűjtő utánfutóval:

- nem tudok fütyülni
- arcot mosni csak nyöszörögve tudok
- a reggeli "bekapok egy falatot, fogmosás és spuri munkába" egy órás procedúrává nyúlik
- éjjel 247 alkalommal ébredek arra, hogy fáj
- Mekibe is bicskával a zsebemben megyek

Furcsa, no :-)

... in da house mouth, két órája sincs bent, de már nehezen viselem.

Viszont már csak két év, 364 nap, 22 óra, és kiveszik! :-)

Update: argh, 2012 szökőév, szóval plusz egy nap :-(

2007 őszén vettünk egy házat. 2008 tavaszán kiküldték, hogy xM illeték. Rögtön mondtuk, hogy szerintünk nem annyi. 2008 őszén mondták, hogy ja, tényleg. Azonnal kértük, hogy ebből engedjenek egy kicsit, és járuljanak hozzá, hogy részleteiben fizessük. 2009 tavaszán azt mondták, oké, akkor egy részét elengedik, azt a párszázezret meg, amit szja-ból visszakérhetnénk, megtartják, ezt egy átvezetési kérelemmel áttehetem, kifizetve az illetéket, ennyi.

Ma jött a levél, hogy ott a teljes tartozásunk, PLUSZ a két évnyi késedelmi kamat, ami kurvára nem kis összeg.

Abban a röpke két évben, ami eltelt, az egyik szállal leveleztem, azt gondolva, lejátszottam és rendeztem a tartozásom, a másik szál meg látja az egészet, kamatokkal, 30 napom van befizetni, a levelezési sebességüket ismerve esélytelen a végrehajtás előtt egyáltalán választ remélni.

Nem thread safe.

(Különben meg b@sszák meg.)

Mitől is jó egy tankönyvet író írása? Nem csak az anyagra figyel, hanem a tanulóra is. Bert Bates így ír, szeretem. Bár én is... :-)

Ilyen apróságok: "tech wtrs: Use "spreads" (left & right pages seen as one). Yes, a production problem, but they can also reduce the learner's cognitive load!", és nagyon jó, ami kikerül a kezéből.

Elmaradtam, akit nagyon érdekel, twitteren megtalál, most ennyi időt szánok a blogzásra.

A mai nap tömör összefoglalója itt.

Szegééééény.

Annyi minden történt az elmúlt hetekben, napokban, amit nem is blogtam, nem is tweet-tem (ja, ha valaki lemaradt volna, drojid bácsi most már a twitteren is jelen van.

Megpróbálom sorra felidézni, miről gondoltam azt, hogy juj ezt blogni kellene.

Először is, nagy köszönet Tusynak és a Macskának, hogy az előbbi az utóbbitól szerzett nekem egy Thule tetőboxot. Vettem egy klassz keresztlécet a csomagtartóra, már csak össze kell rakni, tele kell pakolni, és irány a Balcsi.

Szombat reggel elmentünk Ostyával futni a 3as6árh1re, 10 km volt a terv, mondjuk 8 és felet sikerült lefutnom belőle, a többit szégyenszemre lesétáltam. Futásra teljesen alkalmatlan cipőben mentem, arra teljesen alkalmatlan nadrágban indultam, úgyhogy hamar véresre voltam törve és dörzsölve. Sportszerű nehezítés volt továbbá, hogy nem ettem péntek délben, péntek este, és szombat reggel sem, azt hiszem, ilyet nem szabad csinálni terepfutás előtt. :-) Minden szenvedés ellenére azért nekem nagyon tetszett, olyannyira, hogy tervezem egy futócipő és egy futónadrág beszerzését is, majd egyszer... :-)

Időrendben a következő talán az volt, hogy feltöltöttük kaviccsal és rendberaktuk kicsinyt a két házfél feljáróját elválasztó dzsungelt. Közben találtam egy gyönyörű sáskát, olyan 10 centi hosszú állat, nagy, megnyúlt fejjel. Hogy ne legyen a rendbetétel áldozata, átmenetileg betelepítettem a kertbe. Legnagyobb sajnálatomra pár órával később holtan, lábak nélkül heverve találtam a kocsi mögött, és sejtelmem sincs, hogy mi történhetett vele. Ha madár ette, akkor miért a húsos, finom részt hagyta meg, és a vacak lábakat csipegette le? Sajnáltam mindenesetre szegényt, tényleg nagyon szép volt.

Itt már annyira fáradt voltam, hogy kis filmszakadás következik, fogalmam sincs, mit csináltunk a következő pár napban :-) Ha eszembe jut, majd pótolom.

Tegnap este meg eljöttünk (le, fel, át) Miskolcra, kicsit több, mint egy óra volt az út, nem voltak sokan, aki meg mégis véletlenül az utunkba akadt, az lehúzódott illemtudóan, kivéve egy idióta, barom, hülye állat motorost, aki felváltva ment 120 és 180 között tetszőlegesen választott sebességgel. Amikor mögé értem, akkor 120-szal ment, lehúzódott a külsőbe. Gyorsítottam, ő is gyorsított. Kb. 160-nal értünk utol egy teherautót, gyorsított, és vagy 180-nal csusszant át a kb két méteres résen közöttünk, aztán beállt elém, és lelassított 120ra. Nem teljesen értem, hogy miért csinálta, de ezt játszotta velünk egy ideig, aztán szerencsére lekanyarodott valahova.

Érdekesek az emberek egyébként az autópályán is, figyelmen kívül hagyják, hogy veszélyes üzem. Kedd este két srác azzal szórakozott, hogy beálltak elénk valami pici mazdával, folyamatosan nyomva az ablakmosót, teljesen összefröcskölve minket. Amikor kiálltunk mögülük, akkor ők is kijöttek a külső sávba, lelassítottak. Mi gyorsítunk, vissza a belsőbe, erre ők is, kivágnak elénk, ablakmosó... aztán amikor végül elhúztunk mellettük, akkor átvigyorogtak :-( Nem értem. Biztos jó móka pedig, de akkor sem értem.

Itt viszont nyugi van, játszom a gyerekkel, almát szedünk, dédiket látogatunk, szóval jó. Holnap meg esküvő, az annyira nem csábít most, de utána Balaton, azt viszont várom már nagyon, remélem, jó időnk is lesz.

Hát így.

Kint van az Új Cucc...

(16:38:07) drojid: 
elképzelem magam, ahogy ülök piros kabátban, nagy fehér szakállal, előttem kismamák kígyózó sora, sorra az ölembe ülnek, én pedig jóságos hangon megkérdezem őket, hogy "Hohohohhhóóó! Hát Te mit szeretnél?" És akkor elrebegi, hogy szeretné, ha lenne egy gomb, amivel a lezárt topicjait visszanyithatná. Én mosolygok, barátságosan hunyorítok, picit reszelek a fórumon, és hipphopp, ott a gomb, jöhet a következő kismama.

(16:54:33) drojid: 
a v1.1-ben a kívánság teljesítésekor hópihék is szállingóznak, meg csilingelés is van

(16:54:40) drojid: 
persze mindkettő kikapcsolható profilból

(16:54:48) kati: 
:))

Aztán persze lehet, hogy a kismamák sokkal jobban örülnének, ha napbarnítottan, kigyúrt felsővel, színes bermudában, egy szörfdeszkán ülve fogadnám őket, ezt nem tudom.